lvnte 2012.06.08. 12:51

Negyven éves a vietnami háború legsokkolóbb fotója. Mit szól hozzá ma a képen szereplő meztelen lány?

A fotó a 'napalmos lányról' a mai napig a vietnami háború legmeghatározóbb emléke. A sokkoló felvétel 1972-ben bejárta a világot, először irányítva rá a figyelmet ennyire erősen a háború civil áldozataira. Bár a harcoknak nem vetett véget, rádöbbentette az amerikai embereket felelősségük súlyára. - Ha úgy nézzük, talán ez a legtöbb, amit egy fotó valójában elérhet, és még ez is kevés képnek sikerült a történelem során.

*spoiler: a lány túlélte, felnőtt, és szoros barátságot ápol a fotóssal, aki a képet készítette.*

Június 8-án Phuc, a képen középen látható kilenc éves lány, bombázásra ébredt falujuk templomában, ahova napokkal korábban húzódtak be családjával a harcok elől. A lány beszámolója szerint a tűz pillanatok alatt mindent ellepett körülöttük, karján a ruha szinte azonnal lángra lobbant és leégett, mielőtt akár levehette volna.

Az AP fotóriportere, Nick Ut, egy csapat sajtóssal a falu mellől fotózta a bombázást, mikor a gomolygó füstből feléjük szaladt a fiatal lány és családja. A fotósok közül egyedül Nicknek volt film a gépében, az akkor 21 éves fotós úgy készítette az első képeket, hogy fel sem fogta, mit is lát valójában maga körül. (Nick egyébként 16 éves kora óta fotózta a harcokat)

'Túl forró, túl forró' - kiabálták a gyerekek, mikor elérték a fotósokat, akik a döbbenettől mozdulni sem bírtak. Felocsúdva a sokkból néhányan megpróbálták vízzel locsolni a gyerekeket, hogy valamit segítsenek rajtuk. Egy-két képnél Nick sem bírt többet fotózni, néhány pillanatra teljesen lefagyott és zokogni kezdett.

Phuc testének harminc százalékán szenvedett harmadfokú égési sérüléseket, nagymamája kezében kisöccse teljesen összeégett, belehalt sérüléseibe. A lány elájult fájdalmaitól, Nick felkapta és egy amerikai kórházba vitte, ezzel valószínűleg megmentette az életét.

A képek kidolgozása után Nick biztos volt benne, hogy a fotóit nem adhatják ki, és az átélt borzalmak képe feleslegesen született meg. A meztelen lány, az összeégett test és a kétségbeesett kiáltások akkoriban túl erősnek számítottak külön-külön is egy fotón a megjelenéshez, még a háborús tudósításokban sem köszöntek vissza ennyire erőteljesen a harcok borzalmai.

1972-ben már az AP nemrég elhunyt legendája, Horst Faas volt a szerkesztő vietnamban, aki felismerve a rendkívüli fotó erejét, komoly harcot vívott az ügynökséggel a képek közléséért.Végül Horst nyert, és a kép bejárta az egész világot, megváltoztatta a közbeszéd irányát a háborúról.

A fotó, a képen látható jelenet annyira új és megdöbbentő volt, hogy többen nem is akarták elhinni, hogy az  valódi. Nixon elnök is kételkedett a felvétel eredetiségében, mikor vezérkari főnökével tárgyalt a képről a Fehér Házban.

Soha nem látott médiafelhajtás követte a publikációt. A 'napalmos lány' a háború után a média áldozataként is évekig szenvedett. Újságírók követték minden lépését, míg a Vietnamban hatalomra került kommunista rezsim fel nem ismerte a lány szerepét a térség helyzetének kommunikációjában, és el nem kezdték saját céljaikra használni. A lányt évekre eltüntették a nyilvánosság elől, interjút csak szigorúan ellenőrzött körülmények közt adhatott, de ez legalább viszonylagos nyugalmat jelentett a felépüléshez.

13 hónapig volt kórházban Phuc, addig nem is látta a róla készült fotót, ami közben Pulitzer-díjat nyert és megkerülhetetlen témává vált a vietnami háborúról szóló vitákban.

Phuc a szűnni nemakaró hírverésnek köszönhette, hogy néhány évvel később sikerült kijutnia Vietnamból. 1982-ben Németországban gyógykezelték, majd Kubába élt egy ideig. 1992-ben nászútjára indult férjével Moszkvába, de Kanadában az átszállás közben megszöktek és Torontóban telepedtek le.

Szabadulása után először Nicket kereste fel Amerikában, a fotós segítségével adta ki első könyvét, melyben arról ír, hogyan változtatta meg életét a fotó.

Bármennyire is furcsa kimondani, de a fotó jelentett kiutat a lánynak egy életnyi szenvedésből. Ami történt, a képektől függetlenül megtörtént, de a kép segített neki felépülni, feldolgozni a vele történteket, és végül elmenekülni egy elnyomó rendszer alól.

Phuc ma, negyven évvel később, ENSZ követként tart előadásokat világszerte, büszkén tartja a kezében a fotót, ami talán nem csak az ő életét változtatta meg, hanem - kis túlzással - egy kor gondolkodásmódját is.

Phuc történetéről sokkal részletesebben az MSNBC két bejegyzésében olvashattok:
Vietnam's 'napalm girl' comes to terms with iconic photo
Forty years lates, 'Napalm Girl' speaks in O.C.

Címkék:fotózás fotóblog ap fotóriporter sajtófotó fotótörténet vietnami háború haditudósító híres fotók fotózás mozaik ikonikus képek háborús fotózás ezen a napon törént

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lvnte.blog.hu/api/trackback/id/tr965076608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lvnte 2012.06.08. 12:51:00

Igen, oda is en irtam. Problema? :)

Anonymous 2012.06.08. 12:51:00

Forrás: hvg.hu - illene kiírni...

bohem 2012.06.08. 12:51:00

Ja, és gyakorlatilag elment lakni abba az országba, de legalábbis abba a kultúrába, akik megölték a családtagjait, lebombázták a faluját. Furcsa egy világ ez...

-JzK- 2015.10.25. 04:08:10

Azt hittem már vagy negyed százada vége hazánkban a bolsevizmusnak, a Varsói Szerződésnek se vagyunk már tagja, túl lehetnék már azon, hogy az Észak-Vietnami bolsevista rendszerrel azonosulunk, a Ho Chi Min nevű bolsevista diktátorral szimpatizálunk, és beállva a '68-as hippi kurzus mögé az amerikai beavatkozást szidjuk. Persze az usákoknak is sok bűn van a lelkén, de akkoriban még azért amerika nem az a buziházasságos valami volt, mint manapság, és még mindig inkább az, mint az undorító bolsevizmus. Bolsevizmus ne legyen, sehol se.

Tomycat 2015.10.26. 20:57:39

@-JzK-: Rosszul hitted, mert a tobbseg meg emlekszik azokra a bunokre amit az amerikai kormany elkovetett akkor Vietnamban. Hitlert sem azert utaljuk, mert utakat epittetett. Az amerikai kormany akkor kifejezetten rament arra, hogy gyuloletet szitson a bekes lakossag szandekos lemeszarlasaval - ezt a bunt nem lehet eltakarni alszent keresztenykedessel meg szabad bekes vilag vedelmevel. Az aki bolseviknak, vagy kommunistanak mondta magat ott es akkor sokszor eletet felaldozva vedte a Phuc sorsaban osztoszkodni kenytelen gyerekeket. Hihetetlen, hogy az internet megannyi informacios lehetosege mellett is van olyan, aki cimkek alapjan dont es itel, nem szamit milyen gyilkos, eroszakos, gyerekeket eroszakolo az illeto, ha azt mondja magarol hogy amerikai szabadsagot osztogato akkor mar a segget nyaljak.
Ja, Ho Chi Minh inkabb egy sikeres Kossuth Lajos volt, nem diktator.....Gandhi, Mandela illik hozza jobban mint Mao, Sztalin, Orban...

-JzK- 2015.10.26. 21:17:29

@Tomycat:
Távol álljon tőlem, hogy az USA beavatkozásait általában védelmembe vegyem, a kommentem lényege inkább az volt, hogy nem kéne már azonosulni a szovjet "békepárti" Észak-Vietnamot pártoló vonallal. Ez olyan, mintha Észak- és Dél-Korea párharcában az északiaknak szurkolnánk, csak azért, mert a déliek nyugatbarátok. Lehet, hogy Ho Chi Minh diktatúrája lájtosabb volt, csakúgy mint Castróé Kubában, de akkor még kommunista diktatúra, és a bolsevizmust mindenhol és mindenkor tagadni és tiporni kell.

Nelson Mandelát meg ne reklámozd, terrorista gazember volt, és a jó imidzsről a nyugati PC média gondoskodott. Az ANC dél-afrikai hatalomátvétele óta sokkalta több ember hal meg erőszakos cselekmény miatt, mint a húdegonosz apartheid alatt, amely Botha alatt már amúgy is sokkal enyhébb volt... Mandela rendszere az afrikánerek eltűnéséhez és Dél-Afrika barbarizálódásához vezet.

Ennyit a nemzetközi baloldal ikonjairól...

Tomycat 2015.10.26. 21:54:07

@-JzK-: Eszak-Koreat es Del-Koreat nagy tevedes (vaksag?) osszemosni Eszak-Vietnammal es Del-Vietnammal. Del-Koreanak megmaradt a hiteles vezetoje, Del-Vietnam hiteles vezetojet a CIA legyilkoltatta, hogy aztan kenyere, kedvere gyilkolhassanak. Del-Vietnam Diem-et koveto vezetoi siman elfogadtak, hogy falvakat egessenek fel Napalmmal (mint a kep is mutatja) vagy jarasokat gyilkoljanak le mindenestol (My Lai). Eszak Vietnam pedig sohasem valt remuralomma mint Eszak-Korea. Sot, megakadalyozott egy genocidot, amit Kina generalt Kambodzsaban es az USA tamogatott meg Kinaval karoltve eveken at. Ma egy nagyon is elheto orszag es aki nem latja a kulonbseget Vietnam es Eszak-Korea kozott, az hazudik.
Nem kell ezert szegyelni, hogy a Varsoi Szerzodes tagallamai eppen jo oldalt tamogattak. Ezert mondom ujra es ujra, ne azt nezuk ki cselekszik es a szerint dontsunk az jo vagy rossz, hanem azt nezuk, mit tesz es annak alapjan iteljunk.
Az apartheid idejen egy sztalini tipusu elnyomason alapulo rend volt, akinek az a kedves, nyilvan az ertekeli. Megannyi bunt kovetnek el de nem kerul nyilvanossag ele, de attol csak latszat a rend es igazsagossag, a valosag a gulagon es a hatalom sotet pinceiben rejve marad.

-JzK- 2015.10.27. 07:27:39

@Tomycat:
Nézd, én fentebb írtam már, hogy lehet, hogy a(z Észak-)Vietnami kommunista rezsim puha diktatúra, kb. mint Kádár Magyarországa, vagy Castro Kubája, nem rémuralom, stb., de a bolsevizmus az csak bolsevizmus. A Varsói Szerződés egyszerűen azért támogatta Ho Chi Minh-éket, mert a kommunista blokk nyilván a kommunista oldalt fogja támogatni, nomeg hidegháborús helyzetben nyilván amerika orra alá borsot kellett törni. Azonban a bolsevizmus sehol sem támogatható, sehol helyeselhető, akkor sem ha puha diktatúra, és akkor sem ha a másik oldalnak is vaj van a füle mögött.

Az apartheid idején Dél-Afrikában rend volt, amelyet az ANC terrorakciói zavartak meg, a néger terroristákat a szovjet blokk és a nyugati újbaloldal hergelte, a Nemzeti Párti fehér kormányt meg a nyugati konzervatív erők (és ne feledjük: Izrael!) támogatta. A "gonosz" apartheid rezsim alatt érdekes módon a feketék jobban éltek, mint a környező országok "szabad" fekete kormányzata alatt, drótkerítéssel kellett körbevenni az országot, hogy a feketék ne szökjenek BE az országba. El tudod képzelni, hogy mondjuk zsidók a náci NémetországBA akarnak BEszökni?

Nézd csak meg, hogy mit csinált Dél-Afrikából az ANC-uralom. A fehérek védik magukat, ahogy tudják, az utcára kilépni nem szabad, aki teheti, eljön onnan. Jól megcsinálták, Afrika legprosperálóbb országából az lett, mint ami a többi fekete ország is volt: failed state.

magyarkodo.blog.hu/2009/01/30/del_afrikarol

Mi a tanulság? Hogy népboldogító balos, mitöbb bolsevista heccelésnek soha nem szabad bedőlni, mert akármilyen problémák is vannak, az uralomra jutásuk csak nagyobb szart eredményez, mint ami eredetileg volt.