Gondolom legtöbben otthonról/tv-ben néztétek az ünnepi eseményeket, vagy sokkal jobb programot választva inkább messzire hagytátok az egészet. Akik neten követték az eseményeket, bármelyik nagy (és szinte mindegyik kis/közepes) portálon találhattak percről-percre írott közvetítést, folyamatosan frissülő kép - és videós anyagokat.
Először toltam végig ilyen "percről-percre" közvetítős napot, embert próbáló feladat volt. Főleg úgy, hogy a fotózás mellett pakolni kellett a nagyítás galériát, meg felelős mikroblogger kötelességemnek eleget téve tolni a kontentot tumblira, facebookra.
08.00 Parlament - Zászlófelvonás
Félálomban átveszem a sajtós kártyát, végignézem a főpróbát, hogy kitaláljam mit honnan érdemes fotózni. Hamar kiderült viszont, hogy feleslegesen. Két poolból lehetett választani, és műsor közben nem lehetett mozogni.
Mindkettőnek megvoltak az előnyei és a hátrányai: Az egyik pool szembefényben, de nagyobb mozgástérrel, közelebb a parlamenthez, a másik pool árnyékból, valamivel jobb rálátással a műsorra, de kisebb mozgástérrel. Előbbi mellett döntöttem. 200-as telém volt, ami a távolabbi poolból rövid lett volna akármihez.
Maga a műsor hihetetlenül üres volt. Mintha csak annak a pár tucat embernek csinálták volna, akiket a parlament lépcsőjére felsorakoztattak nézőnek. A kordon túloldalán a maroknyi tüntető is teljes érdektelenséggel, rutinból nyomta a szokásost. A szerkesztői utasítás "pacik, tormbiták, zászlófelvonás, és menetelő katonák" volt, a feladatnak sikerült eleget tennem.
A zászlófelvonás után gyorsan behúzódtam egy kapualjba, lekuporodtam a földre egy szélvédett sarokban képeket válogatni. Csak az különböztetett meg egy jobban öltözött hajléktalantól, hogy laptop, kábelek, meg fényképezőgép vettek körül. A kb. 90 képet tíz perc alatt leválogattam lightroomban (csillagokkal és labelekkel baromi egyszerű a folyamat, erről majd külön postban), majd még tíz perc export és feltöltés.
Villámgyors pakolás után irány a Demszky műsor. Előtte még rövid kitérő az MSZP-s rendezvényre és a környező utcákban portyázó forradalmár wannabeek közé.
Villámgyors pakolás után irány a Demszky műsor. Előtte még rövid kitérő az MSZP-s rendezvényre és a környező utcákban portyázó forradalmár wannabeek közé.
13.00 Petőfi tér, fővárosi megemlékezés
Kordonon kívül fotóztam. Bemondásos alapon sorsoltuk ki, ki menjen be és ki maradjon a szimpatikus tüntető fiatalokkal és öregekkel odakinn.
Nem nagyon tudtam mit kezdeni az ellenfénnyel. Vakuzni elég béna dolog lett volna, nem szeretek. Így viszont elég kevés használható képem lett. A helyzetet szerencsére megmentette, hogy Ákosnak barmi jó képei lettek Demkszkyről, és a leeső műfogsorral ordító, a tüntetést igazán szívügyének öregemberről (18-as kép).
Ezután is képválogatás, viszonylag kényelmesebb helyről, a mekiből. Mire az "ebédet" letudtam, a képek is felkerültek a szerkrendszerbe. A Mc'Donalds talán az egyetlen cég, ami jól járt a belvárosi ünnepségekkel. Vicces volt látni a multiellenes árpádsávos nagymagyarokat sorbanállni a 250Ft-os sajtburgerért.
15.00 Jobbik - Deák tér
Ide kicsit későnek bizonyult a pontos érkezés. Mire odaértem a tömeg már Bazilikáig állt, A színpad az Arany János metrómegállónál. Nem volt egyszerű mutatvány odajutni. Húsz perc alatt beverekedtem magam a fotós poolig, ami reménytelenül tele volt, az emelvény alól is nagy fehér telék fürkészték a színpadot.
Újabb hosszú kínos tolakodás valami használható pozícióért, de a végeláthatatlan magyar, árpádsávos, jobbikos zászlók tengerében képtelenség volt jó helyet találni. Végül feladtam és inkább hátra mentem a résztvevőket fotózni.
Utolsó ötletként végigcsöngettem két lépcsőházat, és egy második emeleti lakás erkélyéről sikerült pár kép a tömegről, meg egy fehér kapcsolószekrényen egyensúlyozva néhány kocka a felszólalókról a színpadon (innen is köszönet az Origós újságírónak, aki segített nem leesni! - Jövök egy sörrel, ha valaha összefutunk még). Mindent összevetve viszont kudarcba fulladt minden igyekezetem az igazán jó színpadi fotókra.
A beszédek után utolsó erőmből lesprinteltem a Gödörbe, és egy sör mellett töltöttem fel az utolsó adag képeket. A technika is pont eddig bírta, a laptop akksiból 10% maradt, a kijelzője meg átmenetileg elszíneződött az egész napos zötykölődéstől és nyomástól a táskában (azóta rendbejött szerencsére), a D300 tartalék akksija is még 80-90 képre lett volna elég.
A végeredmény 16 giga kép, rengeteg tapasztalat, derék - és vállfájdalmak másnap.
