Gondoltam erről csak akkor írok már, ha az utolsó beleragadt tollpihét is sikerül kiszednem a fotóstáskából, de mára beláttam, ez teljességgel lehetetlen.
Fotós szempontból a tavalyi, pesti helyszín sokkal jobb volt. Itt a hegy lábánál hamar árnyékba borult az egész rendezvény és elég lapos képeket lehetett csak csinálni. Pályi Zsófinak az origótól azért sikerült szépen megoldani a helyzetet.
Én elég sokat trükköztem Lightroomban, mire - ha nem is jó, de legalább - parasztvakker szintre tudtam hozni a képeket. Szinte mindegyik kapott gradient (szürke) filtert, meg néhol kénytelen voltam egy-két képrészletet kivilágosítani, ez még talán mind belefér a nem-etikátlan photoshop kategóriába.
A photoshop sem segít rajta, hogy igazából nem sikerült jó pillanatokat elkapni. Ez utóbbit szeretem arra fogni, hogy szinte felemelni nem volt helyem a gépet, elég sokat lövöldöztem vaktába.
Nem sok fotós merte a tömegbe vetni magát, pláne amikor durvábban kezdett szállni a toll a párnákból. BEZZEG én beugrottam a közepébe minden ilyennek. Nem is tehettem mást, hiszen végig a 12-24 volt a gépen, objektívet cserélni minden bizonnyal azonnali szervízt jelentett volna.
Végeredményben elég gagyi képeim lettek, egyáltalán nem vagyok megelégedve. Capa valami olyasmit mondhatna erre, hogy "Ha elég közel voltál, mégsem elég jók a képeid, akkor bizony balfasz vagy, keress más hobbit."
Nézettség, meg visszajelzések alapján viszont annyira nem lehetnek rosszak (sőt, komolyan meglepődtem hányan nézték a hvg.hu-n, meg flickren őket). Valószínűleg a saját mércémmel van baj.
A végére egy kis magamutogatás. yours truly akcióban:
Valamint egy Facebookos commentből az esemény kapcsán megtudthattam kicsoda is Völgyi Attila (fotóriporter) - aki olyasmi blogot ír, amilyet én is szeretnék majd egyszer. Innen is Helló neki.
