Ha valakinek az enyémhez hasonlóan aktívan fog telni a nyara, ebből az infógrafikából tanulva legalább a derákfájdalmakat elkerülheti:

Az ülés mellett a másik jellemző nyári tevékenység a fényképezőgépezés, amit szintén lehet szabályosan csinálni - megkímélve magunkat rengeteg fájdalomtól és bemozdult képtől; meg lehet szabálytalanul is, dacolva a csukló-alkar-váll-ujjfájdalmakkal.

Gondoltam rá, hogy csinálok egy pár képet McNally mintára, de egyszerűbb a már meglévőket alapul véve tanulni a helyes tartást, és akkor nekem sem kell a fürdőszoba tükörben pózolnom.

Itt a link hogyan csinálja McNally és ez tényleg jó is és hasznos. Érdemes követni. Balszemeseknek.

Viszont egy dologgal kiegészíteném, amit én szeretek máshogy csinálni:


Hüvelykujjal a gépvázat támasztani alulról, a maradék néggyel (kettővel is elég) pedig az objektívet. Szerintem ez a módszer adja a legstabilabb tartást. Csak az ujjvégek érintkeznek a vassal, a rendszer súlypontja pedig áttevődik az alkarba/csuklóba, ami függőlegesen áll, az ujjak pedig nem tudnak remegni a gép súlya alatt.  Ezzel megkerültünk két tipikus problémaforrást: a oldalra álló kart, és a remegős tenyeret/ujjakat. A légzéstechnika mellett talán ez a legjobb VR amit használhatunk.

Lélegzetvételre ügyelni olyasmi, mint a sportlövészeknél: kilégzés, 1-2, lövés.

Klasszikus tévhit, mindenki azt hiszi minél erősebben szorítja az objetkívet, annál stabilabban is tartja, pedig éppen ellenkezőleg történik. Minél görcsösebben kapaszkodsz a gépbe, annál nagyobb az esély rá, hogy mindkét kezed remegése átadódik.

A másik nagy előnye, hogy bármilyen obit a nagylátótól a 70-200 2.8-ig ki lehet vele tartani kényelmesen és stabilan. McNally-féle módszerrel a teléket elég nehézkes megmarkolni még nekem is (nagy a tenyerem meg hosszúak az ujjaim).

 Ha bárki tud hatékony távolkeleti módszereket ezen kívül, nyitott vagyok minden újra.

 Addigis kellemes fényképezőgépfogdosást a nyárra mindenkinek!