A spottr-en ma indult (Fotómanipulációk) sorozat adott ötletet hogy előkotorjam ezt a postot piszkozatok közül. Még nyáron akartam összerakni, az akkor kirobbant Reuters-flottilla ügyről - arról, mivel manipulálhatók a sajtófotók.
Kétrészes írás lesz, az első részben arról, miket csinálhat a fotós terepen a hatás fokozása érdekében, a másodikban pedig a spottr-hez hasonlóan néhány elhíresült képszerkesztői hamisítással.
1. Megrendezett jelenetek
Talán a legenyhébb kategória, mikor a fotós beállítja a modelljét valahol. Szinte minden nap előfordulnak a napi sajtóban ilyen képek, elég egy beállított interjú fotóra, vagy bármilyen közelképre gondolni, ahol az alany tud a fotós jelenlétéről, néhány centi választja el őket egymástól. Ilyenkor a fotós jelenléte önmagában is befolyásoló tényező, pláne ha apró utasításokat is ad az illetőnek.
Ennek is vannak fokozatai: Szerintem belefér, ha megkérek valakit, hogy álljon arrébb egy lépést, vagy nézzen felém ha előtte állok, vagy csinálja tovább amit csinál még egy kép erejéig. A fenti képen a szappanbuborékot fújó lányt kértem meg, hogy fújjon még egy adag buborékot a kép kedvéért (már épp befejezte mikor észrevettem). Ez lett belőle.
Az viszont már nem férne bele, hogy egy álló embert arra kérjek hogy üljön le, vagy forduljon meg.
Elesett a spanyol katona, de felkelt
A fotóst a botrány után felelősségre vonták, azt nyilatkozta a férfi megbotlott és a romok alá esett, ezért kellett társainak kisegíteni.
Capa óta sejthejük, hogy a történelem nem mindig biztosan úgy történt, ahogy azt a fotóriporter megörökítette. A klasszikusnak számító Spanyol katona fotója, amiről a mai napig nem tudni biztosan hogy megtörtént eseményt ábrázol, vagy Capa rendezte a jelenetet egy napsütéses délutánon.
Itt van ugye a másik két kép, ahol a fegyver elvileg nem így esett volna el a katonával, és a harmadik kép, amelyik szintén ellentmondhat a fizika aktuális törvényeinek. Baj van a helyszínnel is, ugyanis a kérdéses területtől 50km-re volt a frontvonal (már ha a tényleg ott készült a kép ahol sejtik, és ahol azt Capa állította).
A vita a képek valóságtartalmáról nem véletlenül tart évtizedek óta, nem is én fogok igazságot tenni benne. Annyi biztos, hogy az állítólagos negatív állítólagos utoló kockáján a katonák elég boldognak tűnnek, egyikük pedig nagyon hasonlít arra az emberre, akiről az ikonikus fotó készült:
Mentőből áldozat
A New York Times fotósa kevesellhette az akciót, amit az égő romokban menteni próbáló férfiak látványa nyújtott, ezért az egyikük tisztázatlan körülmények között hirtelen a romok alá került, és már társainak kellett kibogoznia testét a törmelék alól. A rövidnadrágos srác, zöld sapkában:
A fotóst a botrány után felelősségre vonták, azt nyilatkozta a férfi megbotlott és a romok alá esett, ezért kellett társainak kisegíteni.
Green Helmet Guy Libanonban
Az egyik legnagyobb port kavart és a történelem egyik legegyértelműbb ilyen típusú manipulációja a libanoni háborúk idején fotózott Green Helmet Guy. Az Eureferendum blogon egy hétrészes tényfeltáró anyagot olvashattok az emberről, aki mindenféle romokból alól mentett ki halott gyerekeket '96-ban.
A képeket külön-külön felhasználva nem tűnik fel semmi szokatlan, a teljes sorozat viszont arról árulkodik, hogy a romok alól kiemelt gyereket legalább egyszer visszatemették! a fotó kedvéért, és a halottaskocsihoz is indokolatlanul hosszú úton jutott el a mentőalakulat.
Az eset akkor lepleződött le végképp, amikor egy másik forgatócsoport filmre vette, ahogy az emberünk a hordágyon lévő halottat visszaviszi az útra a mentőautóból, majd a kamerák kedvéért újra felemelik és kocsira teszik (a videó már nem elérhető youtubeon).
2. Átrendezett helyszínek
Nem csak embereket, sokszor tárgyakat is arrébb lehet (vagy nem lehet) tenni a jobb kép érdekében. Ilyet is viszonylag gyakran látni. Sokszor így kerülnek a plüssállatok és gyerekjátékok a lerombolt házak maradványai közé. Fokozatosság itt is ugyanúgy érvényesül mint az előző példák esetében.
Ezt a bibliát például egy belvárosi zsinagógában fotóztam le. Eredetileg a kis fiókban volt az imapadban, de ahogy megfordultam, véletlenül levertem a táskámmal és így esett a pad ülőrészére. Esés közben kinyílt, és kiesett belőle egy lap. Ha már így alakult, csináltam róla egy képet is mielőtt visszatettem, de a fotót ettől még felhasználtam illsztrációnak a sorozathoz. Hamisítottam ezzel?
Talán annyira nem, mint amikor a lerombolt városrészekben mikiegérrel és társaival próbálják szívszorítóbbá tenni a látványt:
3. Átdátumozott fotók, valótlan képaláírások
Lehet a szerkesztők figyelmetlensége, de szándékos megvezetés is, ha ugyanaz a helyszín többször előkerül egy hírügynökség kínálatában, csak éppen más esemény kapcsán és új szereplőkkel a kép melletti magyarázó szövegben. Így fordulhatott elő, hogy a folyamatos bombázás alatt álló városkát ugyanazokkal a romokkal illusztrálták:
A frissen lebombázott épület 2006. augusztus 6-án:
... és július 24-én:
Mondhatnánk rá, hogy háborús övezetben nem takarítják el tíz nap alatt a romokat, ez valószínű is. Elképzelhető, hogy a július 24-én lebombázott épület törmelékei egy darabig nem mennek sehova, de nézzük meg a harmadik felvételt, ami július 18-án készült. A képaláírása szerint egy fotós épp a néhány napja lebombázott épület romjait fotózza:
ismerős?
A legpechesebb háztulajdonos
Hamis képaláírásokat lehet kombinálni megrendezett eseményekkel is. A képen látható nő négyszer is megsiratja a házát:
július 22-én a Reutersnek:
bár ekkor már elvesztett egy házat korábban is:
augusztus 5-én az AP-nek:
végül augusztus 19-én ismét egy ingatlannal szegényebben, de új ruhában
Vagy a címlapfotó esete, ahol a lelőtt izraeli vadászgép feletti dombon pózol egy libanoni fegyveres. A képaláírás szerint a lezuhant repülő robbanása nyomán keletkezett tűz, viszont egy másik fotón egyértelműen látszik, hogy csak egy szeméttelepen égetik a hulladékot:
Bár a példák nagy része az elmúlt évtized elejéből származik, nem szabad azt hinni, hogy azóta nem történnek hasonló esetek. A módszerek a mai napig élnek a fotóriporterek napi rutinjában, érdemes egészséges kétkedéssel fogadni az aktuális konfliktusokból érkező képes tudósításokat.
