lvnte 2010.10.24. 02:57

Film is készül a tegnap Afganisztánban megsérült fotóriporterről

Tegnap súlyosan megsérült Joao Silva, a nytimes fotóriportere Afganisztánban. Egy házi készítésű aknára lépett, miközben járőröző katonákat kísért Arghandab közelében. Silva-t komoly lábsérüléssel vitték kórházba, az alakulatból három katona szenvedett könnyebb sérüléseket.

A 44 éves fotóriporter közel egy évtizede a New York Times külsős munkatársa, több mint 20 éve fotózik háborús konfliktusokat (gyors fejszámolás: elég korán kezdte). 1990-ben Dél-Afrikában az apartheid idején már fotósként dolgozott, végigjárta a Balkánt, Közel-Keletet, Afganisztánt és Iraqot is kétszer.

Silva és az Afrikában '90-94 között vele dolgozó fotósok: Kevin Carter, Greg Marinovich és Ken Oosterbroek alapították a The Bang, Bang Club nevű társaságot, ami a térségben dolgozó fotóriportereket fogta össze. A négy alapító tagon kívül James Nachtwey is a csoporthoz tartozott, talán őt sem kell senkinek bemutatni.
A nevet egyébként nem valami gagyi német pornóból vették. A bang-bang a fegyverek hangjára utal, a helyiek használták - így magyarázták merre van épp tűzharc a környéken. A club a paparazzit váltott fel a névben.
A Bang Bang Club tagjai a kiváló fotóik mellett arról váltak híressé, hogy mindenkinél közelebb mentek a konfliktusokhoz. Egymást segítve, közösen tudósítottak olyan helyekről, ahova senki külsős előttük nem tehette be a lábát (utánuk sem nagyon vállalkoztak rá).

A vakmerőségért komoly árat fizettek. Oosterbroek-ot '94-ben lelőtték egy tűzharcban (hogy melyik fél, az máig tisztázatlan. - feltételezések szerint egy békefenntartó). Kevin Carter, a másik alapító tag öngyilkos lett ugyanebben az évben. Pletykák szerint anyagi és magánéleti nehézséggekkel küzdött, más pletykák szerint nem tudta feldolgozni a világot, ami Szudánban napról napra körülvette.


Kevin Carter készítette ezt a fotót, ami akkoriban felhívta a figyelmet az Afrikai állapotokra és tananyag azóta is sajtó szakokon. Az újságírói magatartás kérdését illusztrálják vele: beavatkozhat-e a fotós az őt körülvevő eseményekbe, vagy külső megfigyelőnek kell maradnia a legnehezebb helyzetekben is?
-Kevin Carter az utóbbit választotta, fél évvel a kép elkészülte után lett öngyilkos.


Négyük története az az igazi klasszikus fotóriporteri ideál, ami megannyi fiatal fotóst irányított a pályára. Tudjátok, az az igazi vadregényes, egzotikus foglalkozás, ami mindenkinek bevillan, ha meghallja a fotóriporter szót.

A Bang Bang Club nemrég felkeltette a filmipar érdeklődését is (Kevin Carter életéről készült már ugyan egy dokumentumfilm - The death of Kevin Carter, Cauality of the Bang Bang Club címmel). 

2010-ben jön a kanadai mozi Bang Bang Club címmel, ami a négy fotós afrikai éveit dolgozza fel. Itt a trailer:


Joao Silva egyike az elmúlt évtizedek legkiválóbb fotóriportereinek. Őszintén remélem hogy felépül a balesetből és folytatni tudja (és akarja is) fotózást.

Followup: Mint kiderült Silva már jól van, legalábbis stabil az állapota és minden kétséget kizáróan helyre fog jönni. A robbanás után a szemtanúk szerint még végigfotózta a mentését és ami körülötte történt, de egyelőre nem publikálhatók a képek (gondolom elég véresek).

Címkék:film fotózás fotóblog afganisztán photography photoblog fotóriporter sajtófotó new york times bang bang club joao silva photojournalism

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lvnte.blog.hu/api/trackback/id/tr695076502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása